Nem is tudom hol kezdjem megint a múltban érzem magam megint sok a kiborulás a veszekedés a sírás a fájdalom... nem tudok mit tenni ehhez kicsit kevésnek érzem magam vagy őszintén... nagyon kevésnek érzem magam nem tudom mit tegyek hova menjek sehol se jó, sehogy se jó... Szerelmes vagyok de minek? és kibe? nah jó az utolsó kérdés fölösleges tudom hogy kibe de nem tudom hogy megéri-e tegnap beszélgettem egy olyan emberrel több mint 3 órát akiről soha nem gondoltam volna... végre volt egy személy aki megértett megértette azt is hogy miért vagyok Máté mellett de azt is hogy miért vagyok kiakadva és igazat adott nekem... sok dolgot mondott ami nem esett jól és őszintén nem akarom hogy igaza legyen de ehhez ketten kellünk nem csak én egyedül... nem értem miért vagyok mindig én a gonosz őszintén tényleg úgy látom hogy Asu beletörődött az általa elképzelt kis "sorsba" és onnan nem lehet kirángatni hááát jó akkor nem is akarom legyen neki úgy jó ahogy akarja de ne várja el tőlem hogy végig nézzem az egészet ha nem hajlandó tenni magáért semmit akkor már én sem tudok semmit tenni.
Nemrégiben tett múltba való elmélkedésem...
Rájöttem hogy régen minden pasim szinte ugyan olyan volt.. magas aranyos vicces fekete haj kissé emo külső és miért? mert mindig őt kerestem bennük mindig vele akartam lenni... Nagyon régen elvesztettem már és azóta se sikerült feldolgozni úgy látszik illetve most már igen.... nem bírok az emo-kat nem szeretem a hosszú hajat csak az maradt meg hogy szeretem a fekete hajú srácokat :) lassan azt hiszem sikerült feldolgozni szimplán 8 év alatt (ugye mien jó vagyok?) hogy meghalt már nem része az életemnek és végre tovább léphetek azt hiszem ha egy gondot illetve dolgot lezárok mindig jön egy új és hát ez is meg van sajnos csak nem tudom ki lesz az új lezárandó személy....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése